Az Úr 1690. esztendejében indult útnak egy francia kereskedőhajó kilencven fős legénységével a fedélzetén. A cél India nyugati partja lett volna, de ehhez hosszas kerülőt kellett tenni Afrika körül. Éppen tíz mérföldnyire lehettek a Jóreménység fokától, mikor egy soha nem látott erejű vihar jelentősen megtépázta a hajót. Az emberek közel fele a tengerbe zuhant. A viharos időjárás miatt a csillagok már nem tudtak irányt mutatni, az egyetlen iránytű szintén tengerbe veszett. A hajón maradt legénység még napokig sodródott az irányíthatatlanná vált hajóval, míg végül zátonyra futottak. Néhány túlélőnek sikerült kijutnia a partra, ahol csodálatos látvány fogadta őket, és nem akartak hinni a szemüknek. Olyan volt, mint egy látomás. A keskeny fehér homokos part mellett buja, zöld növényzet tornyosult. Pálmafák, liánok, banánfák, a távolban majomkenyérfák erdeje fogadta őket. A fákon gyűrűsfarkú makik csoportjai ugrándoztak. A rémálomnak hirtelen vége szakadt a vihart túlélő hajósok számára. Elfelejtették útjuk viszontagságait, és csak áldani tudták az eget, amiért ebbe a Paradicsomba csöppentek. Talán igaz volt, talán csak látomás, egy biztos: a VISION tapéta betekintést enged abba a madagaszkári látképbe, amit a történet hősei láthattak.